Prevenció
MEGELŐZŐ- PREVENTÍV ELJÁRÁSOK
A prevenció a betegségek kialakulásának megelőzése. A fogászati prevenció a szájüreg és a fogak kóros folyamatainak meggátolása, a már kialakult károsodások előrehaladásának lassítása. A preventív tevékenység a fogászatban elsősorban a fogszuvasodás és a fogínygyulladás megelőzésére irányul. Ezek hazánkban népbetegségnek számítanak. Magyarországon a fogszuvasodás a lakosság közel 100%-át érinti.
Az emberek többsége elmulasztja a szükséges fogászati ellenőrzéseket, és csak akkor keresi fel fogorvosát, ha már fájdalmai vannak, vagy a rágás nehézségei miatt gyomorpanaszok, esetleg egyéb megbetegedések lépnek fel. Hazánk a fogászati prevenció, a széleskörű felvilágosítás tekintetében meglehetősen lemaradt a világ élvonalától. Jellemző, hogy azokban a fejlett országokban, amelyekben már több évtizede működnek aktív megelőzési programok, sikerült 40 százalékkal csökkenteni a fogszuvasodás előfordulását.
A megfelelő szájhigiénia megakadályozza, vagy lassítja a kóros folyamatok kialakulását. Az optimális szájhigiéné tulajdonképpen lepedékmentességet jelent. A lepedék eltávolításának két módja van:
- az egyéni és
- a professzionális – fogászati rendelőben zajló.
Egyéni szájhigiénia
Legfontosabb eszköze a fogkefe. Ez alkalmas a fog felszínén megtapadó lepedék, bizonyos színezőanyagok, ételmaradék mechanikus eltávolítására. Számos fogkefe típus kapható, ezért felmerülhet a kérdés, hogy milyen a jó fogkefe.
A mai fogkefék sörtéi műanyagból készülnek, a szálak vége lekerekített. A sörték keménysége alapján megkülönböztetünk puha, közepes és kemény fogkeféket. Leginkább elterjedt, és ajánlott a közepes (medium) sörtéjű fogkefe. Ez biztosítja a megfelelő lepedékeltávolítást. Nincs szükség kemény (hard) fogkefére, mivel egyrészt nem olyan hatékony plakkeltávolító, mint a közepes, másrészt a használata súlyos ínysérülést és fognyaki kopást okoz. A puha (sensitiv, soft) fogkefét fognyaki érzékenységben szenvedőknél ajánljuk.
A teljesen hagyományos fogkeféknél a sörték egyforma hosszúságúak. Mára már számos, különböző hosszúságú és lefutású sörtecsomókból álló fogkefék közül is választhatunk. Klinikai tanulmányok szerint megfelelő fogmosási technika mellett nincs számottevő különbség a különböző típusok között.
A sörteszálak idővel szétnyílnak, a fogkefe elhasználódik. Az elhasználódás függ a fogmosási szokásoktól, technikától. Az elhasználódott fogkefe tisztítóhatékonysága csökken, valamint könnyebben elszaporodnak benne a baktériumok. Általános tapasztalat szerint a fogkefe cseréje háromhavonta indokolt. Manapság már forgalomban vannak indikátorszálakat tartalmazó fogkefék is. Ezeket akkor kell cserélni, ha az indikátor színe a sörte kb. harmadáig, feléig megváltozott (általában kifehéredik).
A fogkefék speciális típusa az elektromos fogkefe. Napjainkban az elektromos fogkefék választéka is egyre bővül. Nagy előnyük, hogy használatuk nem igényel különleges fogmosási technikát és kézügyességet, valamint lényegesen lerövidítik a fogmosási időt, ugyanakkor a fogmosás hatékonysága nem csökken.
Milyen a jó fogkrém?
A fogkrémek különféle anyagokat tartalmaznak: felületaktív anyagokat, amelyek biztosítják a fogkém habzását, oldószereket, abrazív anyagokat (ezek a fogkefe dörzsölő hatását fokozzák), gyógyszereket, detergenseket (habzásért felelősek), valamint ízanyagokat (mentol, borsmentaolaj, szaharin). A manapság kapható fogkrémek legtöbbje már tartalmaz fluoridot, melynek nagy szerepe van a fogszuvasodás(caries) megelőzésében, ugyanis a zománcba épülve fokozza annak szilárdságát, ellenálló képességét.
Jelenleg számos márkájú és típusú fogkrémből válogathatunk. Egyikre sem tudjuk rámondani, hogy az a legjobb. Vásárláskor két szempontot vegyen figyelembe: a fogkrém fluoridtartalmú, valamint az Ön számára kellemes ízű legyen, mert csak olyan fogkrémmel tudunk megfelelő ideig fogat mosni, amelynek szeretjük az ízét.
Megfelelő fogmosási technika
Sokszor találkozhatunk olyan esetekkel, amikor a páciens naponta többször mos fogat, ám a szájhigiénéje így sem kielégítő. Ennek hátterében a nem megfelelő fogmosási technika áll.
Fontos, hogy közvetlenül az étkezés után ne mossunk fogat! A táplálékot a szájüregi baktériumok bontani kezdik, ezáltal a kémhatás (pH) savassá válik. A savas közeg fokozza az ásványi sók kioldódását a zománcból, ezáltal az meggyengül. Ha közvetlenül étkezést követően mosunk fogat, akkor ezt a kevéssé ellenálló felszínt felsértjük. Étkezés után ajánlatos fél órát várni a fogmosással. A pH semlegesítődését elősegíthetjük sajttal, cukormentes rágógumival, vagy csapvizes öblögetéssel. Fél óra elteltével már szabad, sőt ajánlott fogat mosni.
A fogmosás soha ne vízszintes mozdulatokkal történjen, mert ezzel elősegítjük az íny visszahúzódását a fogakról. A megfelelő technika a fogak növekedési irányának megfelelő mozdulatok ismétlése, azaz a felső fogakat fentről (ínytől) lefelé, míg az alsó fogakat lentől (szintén az ínytől) felfelé irányuló mozdulatokkal tisztítsuk. Ez vonatkozik a fogak külső (ajak felé tekintő) és belső (nyelv, szájpadlás felé tekintő) felszínére egyaránt. Ezekkel a mozdulatokkal az ínyt tulajdonképpen a fogakra simítjuk, gátolva ezáltal a visszahúzódását, a fogínysorvadást. Fontos, hogy fogmosás során az ínyt is masszírozzuk. Vízszintes mozdulatokkal kizárólag a rágófelszíneket tisztítsuk. Végezetül tisztítsuk meg a nyelv felszínét is. A helyes technika elsajátításáról bátran kérdezze fogorvosainkat.
A fogmosási idő hosszúságáról megoszlanak a vélemények. Átlagosan 3-4 percet ajánlunk, de természetesen ez változó lehet, amelyet nagyban befolyásol a fogak száma (akinek 10 foga van, természetesen rövidebb ideig mos fogat, mint akinek megvan mind a 32). Akkor tekinthető megfelelőnek a fogmosás, ha minden felszínt tökéletesen áttisztítottunk. A fogmosás hatékonyságát ellenőrizhetjük. Erre a célra ún. plakkfestő tabletták vannak forgalomban, melyek gyógyszertárakban, drogériákban vásárolhatók meg.
Orvosaink szeretnének az Ön segítségére lenni abban, hogy jelentős előrelépést tegyen fogászati problémái megelőzésében. Ezért ajánljuk önnek különféle professzionális prevenciós kezeléseinket. Ilyen például a félévente ajánlott ultrahangos fogkőeltávolítás, a gyermekeknél (felnőtteknél a bölcsességfogakon) alkalmazható barázdazárás és a fognyaki érzékenység enyhítésére szolgáló helyi flourid kezelés.
a kezelések során felvilágosítjuk Önt a megfelelő szájápolási technikákról, és segítenek ezek elsajátításában. Nem elegendő kizárólag a fogak helyreállítása, azokat a későbbiekben szakszerűen kell ápolni, hogy elkerülhetőek legyenek a további fogorvosi beavatkozások.
Barázdazárás
A kis – és nagyőrlők barázdáinak, gödröcskéinek a megfelelő anyaggal történő lezárása, a fogszuvasodás kialakulásának megelőzése azokban az esetekben, mikor a barázdák túl mélyek, és így fogmosással nem tarthatók megfelelően tisztán. A barázda mélyén megbúvó és megtapadó baktériumok szuvasodást okoznak.
Alkalmazása ajánlott:
Gyerekeknél mély gödrökkel és barázdákkal rendelkező fogak előtörésekor.
- 5-7 éves korban az első nagyőrlők (amelyek előtörését nem előzi meg tejfog elvesztése!)
- 11-14 éves korban a második nagyőrlők, valamint a kisőrlők előtörését kell figyelemmel követni.
A bölcsességfogak rágófelszíne nagy variációkat mutat, gyakoriak a mély, tisztíthatatlan barázdák. A bölcsességfogak a fogazat utolsó tagjai, sok esetben nehéz a tisztántartásuk, fogszuvasodás esetén pedig a kezelésük, ezért azok barázdazárása kifejezetten ajánlott.
Alkalmazásának feltétele:
a fogáttörést követő 6 hónapon belül. Ez idő alatt feltehetően még nem szuvasodik a barázda.
Kivitelezése:
A kezelés teljesen fájdalommentes, érzéstelenítést nem igényel, ugyanis nincs szükség fúrásra. (esetleg nagyon minimálisra a kiterjesztett barázdazárás esetén). Az alapos fogtisztítás, lemosás, szárítás után történik a barázdák folyékony, fényre kötő anyaggal való feltöltése, majd megvilágítása. A megvilágítás hatására az anyag megszilárdul. Az anyag résmentesen feltölti a barázdákat, és megakadályozza a későbbi bakteriális fertőződést, illetve a fertőzés következtében létrejövő szuvasodás kialakulását. Barázdazárást követően félévenként kontrollvizsgálat ajánlott!
A fogkő
A fogkő nem más, mint elmeszesedett dentális plakk (lepedék). Ha a fogakról nem távolítjuk el a lepedéket, idővel a nyálból származó mészkristályok rakódnak le benne, és kialakul a fogkő. Fontos tehát a lepedék maradéktalan eltávolítása! Erre csak megfelelő fogmosási technikával van lehetőségünk. Ha a lepedék eltávolítása nem tökéletes, az adott területen idővel fogkő alakul ki.
A fogkő erősen tapad a foghoz, eltávolítása egyszerű fogmosással kivitelezhetetlen, csak szakember (fogorvos, dentálhigiénikus) tudja megfelelően eltávolítani. A fogkő sárgás- barnás színű felrakódás, leggyorsabban és leggyakrabban a felső őrlőfogak orca felőli, valamint az alsó metszőfogak nyelv felőli felszínén rakódik le, ugyanis itt találhatók a nagy nyálmirigyek kivezetőcsövei. A fogkő színét a baktériumok anyagcsere termékéből származó festékanyag, vérfesték, vagy külső festékanyagok (nikotin, koffein) okozzák.
Lokalizációja szerint megkülönböztetünk:
- fogfelszínen elhelyezkedő fogkövet – szabad szemmel jól látható. Kezdetben kréta konzisztenciájú, sárgásfehér színű, azonban később a fokozott ásványi anyag lerakódása miatt keményebb lesz és elszíneződik. A fogkő ásványianyag tartalma a nyálból származik. Veszélyes lehet az ínyre, hosszabb távon pedig a fogágyra is, mivel felszíne érdes, letisztíthatatlan, mindig lepedék borítja.
- íny alatti területen kialakuló fogkövet – nem látható, csak speciális eszközök segítségével tapintható a fog mellett kialakuló ínytasakban. Színe fekete, felszíne érdes, nagyon kemény. Ép fogágy esetén nem alakul ki, ugyanis nem a fogágybetegség kialakulásában, hanem a fenntartásában játszik szerepet.
Miért fontos a fogkő eltávolítása?
A fogkő az ínyt irritálva gyulladást, a továbbiakban pedig fogágybetegséget, csontpusztulást, a fogak kilazulását, majd elvesztését okozhatja. A fogkő esztétikailag csúnya, el is színezheti a fogakat, valamint hozzájárul a kellemetlen szájszag kialakulásához. A fogkő eltávolítására manapság már modern eszközök állnak rendelkezésünkre. Legelterjedtebb közülük az ultrahangos depurátor (fogkőeltávolító).
A fogkőeltávolítás menete:
Rendelőnkben ultrahangos készülékkel, depurátorral történik a fogkő eltávolítása. Az ultrahangos depurátor a fogzománcot nem károsítja! A készülék működő vége rezgőmozgást végez, ezáltal a fogkövek a zománc károsítása nélkül lepattannak a fogfelszínről. A rezgőfej által felvett hangrezgések hatására légbuborékok képződnek. A légbuborékok hatására a fogkövek szétesnek. A beavatkozás az Ön kérésének megfelelően, érzéstelenítés nélkül vagy helyi érzéstelenítésben is történhet.
Az ultrahangos kezelést követően a fogfelszíneket egy speciális "homokfúvóval" un. airflow-val simára polírozzuk. A sima felszínek csökkentik a lepedék megtapadásának lehetőségét. Rendszeres fogmosással a tiszta, fogkőmentes felszín hosszú időn át megőrizhető.
http://www.youtube.com/watch?v=2Ve-_JBpTgI&NR=1
A fogkőeltávolítás után előfordulhat fognyaki érzékenység (hidegre, melegre, édes, savanyú ízekre). Ennek az az oka, hogy a fognyakat takaró fogkövet – ami csökkentette a fogfelszínnel érintkező ingerek intenzitását – eltávolítottuk. Az érzékenység 1-2 héten belül megszüntethető szenzitív fogkrém, vagy fluor gél használatával. Az, hogy mennyi időn belül képződik újra fogkő, nagymértékben függ a táplálkozási szokásoktól, a hajlamtól (sűrű nyál), és a megfelelő hatékonyságú fogmosási, szájápolási módszerektől.
Az ultrahangos fogkőeltávolítást félévenkénti rendszerességgel javasoljuk!
Fogselyem
A fogselyem a fogak egymás felé tekintő felszíneinek tisztítására szolgál, amelyeket fogmosással képtelenség elérni. Használata elegendő naponta egyszer, fogmosás előtt. A fogselyem használata igen fontos, nélküle ugyanis a fogfelszínek kb. 40%-a nem kerül megtisztításra.
Használata:
Tépjen le kb. 40cm hosszúságú darabot, majd azt tekerje fel a két középsőujjára úgy, hogy a két ujja között kb. 5cm-es szabad, kifeszített darab maradjon. A kifeszített fogselymet vigye be a fogközbe a hüvelyk és mutatóujj segítségével, egészen a két fog érintkezési pontja (ún. kontaktpont) alá. Ezt követően feszítse rá a fogselymet a fogfelszínre, és húzza felfelé, távolítsa el a fogközből. Minden fogközben ismételje meg ezt a mozdulatsort. Használata során figyeljen, hogy ne sértse meg az ínyt. Egy másik módszer szerint a két mutatóujjára is feltekerheti a selymet, ha így könnyebb.
http://www.youtube.com/watch?v=N7TJevl2RVo
A művelet gyakorlást igényel és az elején előfordulhat ínyvérzés is, de ne keseredjen el a kezdeti nehézségektől! Rendszeresen alkalmazva napról napra ügyesebben és gyorsabban tudja majd használni.
Ha tehetjük, minden étkezés után mossunk fogat, de minimum kétszer, reggel és este. Az esti fogmosást soha ne hanyagoljuk el. Ez legyen nagyon alapos, a fogmosást fogselyemmel egészítsük ki.
Prevenció
FOGSZUVASODÁS ÉS MEGELŐZÉSE
A fogszuvasodás – a fogágy megbetegedése mellett – az emberiséget sújtó leggyakoribb krónikus megbetegedés. A fog lepedékkel fedett felszínén alakul ki. A kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ilyen a fogak felszínén megtapadó lepedék, az elfogyasztott táplálék, a szájhigiénés szokások, a szájüregben található mikroorganizmusok, örökletes, környezeti, földrajzi tényezők.
A dentális plakk (lepedék) a fogak felszínén erősen megtapadó felrakódás, amely nem egyenlő az ételmaradékkal. Az ételmaradék étkezések alkalmával rakódik a barázdákba, fogak közötti résekbe, szabad szemmel jól látható, és általában öblítéssel eltávolítható. Ezzel szemben a lepedék ételmaradékon kívül nyálból és mikroorganizmusok tömegéből áll, kizárólag erős mechanikai tisztítással – fogmosással – távolítható el. A lepedékben található baktériumok speciális anyagcseréjük folytán az elfogyasztott táplálékból (főleg szénhidrátokból) savat termelnek. A savak megtámadják a fogzománcot, amely nem tud védekezni a károsító hatásokkal szemben, mivel keringés nélküli szövete szervezetünknek. A savak kioldják a zománc ásványi anyagait, a kalciumot, foszfátot. Fogmosás során eltávolítjuk a baktériumok számára szükséges tápanyagokat, így azoknak csökken a savtermelő képességük, és az előbbiekkel ellentétes folyamatok indulnak meg, vagyis a nyálban található kálcium és foszfát visszaépül a fogzománcba. Ezt a folyamatot a fogkrémből a nyálba kerülő fluorid jelenléte nagymértékben támogatja.
A fogszuvasodás a kezdeti fázisában fluoridos ecseteléssel még visszafordítható. Ezt a stádiumot krétafehér színéről ismerhetjük fel. Ha ebben a stádiumban nem kezeljük az elváltozást, akkor az visszafordíthatatlanná válik. Először barnás-fekete elszíneződés jelentkezik, majd a folyamat üregképződéshez vezet. Ekkor már csak töméssel gyógyíthatjuk meg a fogszuvasodást.
Fogszuvasodás legkorábban a fogak nehezebben tisztítható felszínén alakul ki, mivel ezeken a felületeken nem tudjuk tökéletesen eltávolítani a baktériumokban gazdag lepedéket. Ilyen felszínek az őrlőfogak rágófelszínének barázdái, gödröcskéi, a fogak nyelv- és szájpadlás felőli felszíne, valamint közvetlenül az íny feletti fogfelszín. Ezek tisztítására fokozott figyelmet fordítsunk!
A tápcsatorna – emésztőrendszer – első szakasza a szájüreg, ezért minden táplálék, amelyet elfogyasztunk hatással van a fogakra, ínyre, nyálkahártyára. Az elfogyasztott tápanyagok mennyisége és minősége befolyással lehet a fogszuvasodás kialakulására.
A különféle tápanyagok hatásukat a fogazatra kétféle módon fejthetik ki. Egyrészt helyileg, másrészt pedig a felszívódást követően az érrendszeren keresztül.
Savas erők
A fogakat nagymértékben károsítja, ha savas környezetbe kerülnek, ugyanis pH 5,7 alatt a fogzománc sérülékenyebbé válik. A savak többsége a foglepedékben megtelepedő baktériumoktól származik, amelyek az ételekben és italokban található szénhidrátok lebontásával savakat állítanak elő. A szájüreg kémhatását (pH-t) lecsökkentő savak másik része közvetlenül a savakat tartalmazó táplálékban található.
Savakat tartalmazó ételek a gyümölcsök – különösen a citrusfélék -, a szénsavas italok, borok, a savanyúságok.
Fontos szem előtt tartani, hogy leginkább azok az ételek és italok okozhatnak fogszuvasodást, amelyek sokáig maradnak a szájban. (Ezért is olyan lényeges az étkezés utáni fogmosás.)
Kép: saverózió
Szénhidrátok
A fogszuvasodás szempontjából azok a szénhidrátok károsak, amelyek a szájban található baktériumok hatására könnyen lebonthatók – elsősorban az egyszerű, finomított cukrok.
Bizonyított, hogy a szénhidrátbevitel és a fogszuvasodás kialakulása között összefüggés van.
A fogszuvasodás kialakulásában fontos:
- A szénhidrátok mennyisége
- A szénhidrátok fajtája, állaga
- A szénhidrátfogyasztás gyakorisága – a cukrok csak főétkezés után való fogyasztása lényegében nem befolyásolja a szuvasodás kialakulását. A caries létrejöttében elsősorban az étkezések közötti (nassolás) szénhidrátfogyasztás a felelős.
Zsírok
A zsíroknak bevonó, védő hatásuk van, ezáltal védik a fogak felszínét, segítenek elkerülni a szuvasodás létrejöttét. Kutatások bebizonyították, hogy a csokoládéval bevont édességek szuvasodást okozó hatása kisebb, mint a bevonat nélkülieké. Ez a kakaó magas zsírtartalmának köszönhető. A zsír bevonja a szénhidrátrészecskék felületét, így azok káros hatása kevésbé tud érvényesülni.
"Fogbarát" ételek
Egyes élelmiszerek csökkentik a fogak ásványi anyag veszteségét, s így mérsékelik a fogszuvasodás kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak például a kemény sajtok, amelyek kalciumot, foszfort, fehérjéket tartalmaznak. Ezek az anyagok megfelelő kémhatás (pH) mellett beépülnek a zománcba, és fokozzák annak ellenállóképességét. Egy kis darab sajt fogyasztása az étkezés végén ellensúlyozhatja a szénhidráttartalmú ételekből származó savak károsító hatását. A tejben szintén megtalálhatóak a sajtoknál már említett "fogvédő" ásványi anyagok, illetve a tejfehérje. A tej ezeken kívül tartalmaz tejcukrot (laktózt) is. A tejcukor – más, finomított cukrokhoz képest – kevésbé idéz elő fogszuvasodást.
A fogakra nézve kedvezőek lehetnek azok a cukormentes rágógumik is, amelyek édesítőszerekkel készülnek. Mind az édes íz, mind pedig a rágás egyaránt fokozza a nyálelválasztást. A nyálnak nagyon fontos mosó, öblítő szerepe van a táplálékmaradékok eltávolításában.
A fogszuvasodás feltételei:
- szuvasodásra hajlamos fog,
- szénhidrát,
- szénhidrátok lebontásával savakat előállító baktérium egyidejű jelenléte.
Mindemellett ne felejtsük el, hogy a fogzománcban lévő ásványi anyagok kioldása hosszabb idő alatt történik.
Ha alapos, rendszeres fogmosással eltávolítjuk a szájban lévő ételmaradékokat, a lepedéket (ezáltal a baktériumok egy részét is), ezzel gátoljuk a fogszuvasodás kialakulását.
Prevenció
FOG EREDETŰ GÓCBETEGSÉG
Gócbetegség alatt olyan kórfolyamatot értünk, amelynek során egy adott szerv vagy szervrendszer megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján kialakult fertőzéses eredetű, krónikus gyulladásából származik. A betegséget kiváltó idült gyulladás a góc. Maga a góc az esetek nagy részében tünetmentes, nem fáj, sőt nem is érzékeny. Mivel a gyulladás lassan alakul ki és a folyamat elhúzódó, észre sem vesszük, hogy adott helyen valamilyen kóros elváltozás található.
A gócban felszaporodnak a baktériumok, amelyek a vérpályába kerülve a szervezet csökkent ellenálló képességű területein megtapadnak, és azokat megbetegítik. Számos kutatás bebizonyította, hogy nem feltétel a baktériumok jelenléte, a betegség kialakulásához az is elegendő, ha a kórokozók mérgező (toxikus) termékei érik el a "gyengébb" szöveteket.
Milyen tüneteknél áll fenn gócbetegség gyanúja?
- ismeretlen okú ízületi fájdalmak
- foltos hajhullás
- bőrön jelentkező kiütések
- különböző szervek, szervrendszerek hosszú ideje tartó, ismeretlen eredetű megbetegedései
Leggyakrabban előforduló gócok:
- a fogak
- a mandulák
- a középfül
- az orr melléküregei (arcüregek)
- az epehólyag
- a prosztata/petefészek
- a vakbél (féregnyúlvány) idült (krónikus) gyulladása
A fog eredetű gócok aránya a legmagasabb a szervezetben. Minden fog szerepelhet gócként, amelyben mély szuvasodás látható, vagy a fogbél idült gyulladása áll fenn. A gyökér körül kialakult elváltozások, a fogágyban maradt betört gyökerek, letört fogak szintén gócként szerepelhetnek. Gócbetegség okozója lehet a fogágyban maradt fog is, amely különböző okok miatt (pl.: nincs elég hely, nem függőlegesen helyezkedik el az állcsontban) nem tud előtörni.
Krónikus ínygyulladás, fogágybetegség is lehet góc. Ezeket fogágyi (parodontális) gócnak nevezzük. Fogágybetegség során a fogak körül mély tasakok képződnek, amelyek rendkívül nehezen tarthatók tisztán. A tasakok mélyén elszaporodó baktériumok a véráramba kerülve távoli szervek megbetegedéseit okozhatják.
Fontos tudnunk azt, hogy nem minden fogászati – fent említett – elváltozás viselkedik gócként! Ezeket a kórfolyamatokat csak akkor tekintjük gócnak, ha a szervezet egyéb területén olyan ismeretlen eredetű betegséget okoznak, amely gócbetegségnek tekinthető.
Fogászati gócbetegségek
- sokízületi gyulladás
- bizonyos szív-és érrendszeri megbetegedések
- kötőhártyagyulladás
- krónikus vesegyulladás
- különféle allergiás folyamatok
- gyermekkori asztma
- ekcéma
Fogászati góc keresése, diagnosztizálása
Ha valamely betegség kapcsán felmerül fogászati góc jelenlétének gyanúja, akkor a szájüreg alapos átvizsgálása indokolt. Először ellenőrizzük a fogak vitalitását (él-e a fog, vagy sem), majd átvizsgáljuk a fogak koronai részét, megtekintjük, megtapintjuk az ínyt, speciális szonda segítségével ellenőrizzük, hogy vannak-e tasakok a fogak és az íny között. A fizikális vizsgálatot röntgenvizsgálat követi, ugyanis számos elváltozást kizárólag röntgenfilmen fedezhetünk fel. (pl.: gyökércsúcsi elváltozások, áttörésben visszamaradt fogak, egyebek).
A fogászati góc kezelése
A lehetőségeknek megfelelően olyan módszert alkalmazunk, amely nem a fog eltávolítását, hanem annak megtartását célozza meg. Ennek érdekében gyökérkezeljük a fogat, megfelelően záró, csúcsigérő gyökértömést készítünk, esetleg sebészileg gyökércsúcs eltávolítást végzünk. Számos esetben előfordul, hogy a konzervatív kezelések ellenére sem sikerül a gócot felszámolni. Ilyenkor a teljes fog eltávolítása javasolt.
A rendszeres fogászati ellenőrzés, az időben és megfelelő módszerekkel kezelt fogak minimálisra csökkentik a fogászati góc kialakulásának esélyeit.
Prevenció
FOGÁSZATI DIAGNOSZTIKA
Fogászati rendelőnkben számos modern diagnosztikai módszer áll Ön és orvosaink rendelkezésére, hogy az Ön teljeskörű állapotfelmérését elvégezhessük. Az első vizithez minden esetben egy ingyenes és részletes szájüregi vizsgálat társul. A rejtett problémák feltárásában a fogászati röntgen nyújt segítséget. Ezt követően állítjuk össze Önnel konzultálva a legmegfelelőbb kezelési tervet, melyben javaslatot teszünk fogászati problémáinak megoldására.
- Fogászati röngten készítése »
- Kezelési terv készítése »
- Részletes szájüregi vizsgálat állapotfelmérés szájüregi daganatszűrés »
Fogászati röntgen készítése
A fogászati röntgen elengedhetetlen kiegészítő diagnosztikai eszköz. Nagyon fontos olyan rejtett elváltozások felfedezésében, amelyek még a legalaposabb klinikai vizsgálatokkal sem állapíthatóak meg.
Ilyenek:
- a fogak egymás felé tekintő felszínén megindult szuvasodási folyamatok
- régi fogtömés alatti szuvasodás – ún. secunder caries
- fogágybetegségek során kialakuló mély gyulladásos reakciók
- a csont sorvadása következtében kialakuló csonttasakok
- egy nem tökéletes gyökértömés következtében kialakult krónikus gyulladásos góc a fog gyökerének a csúcsa körül
- különböző szájüregi cisztás elváltozások
A kóros folyamatokon kívül a röntgen alkalmas gyermekeknél a maradó fogak helyzetének meghatározására, felnőtteknél a még elő nem bújt bölcsességfogak vizsgálatára, a fogorvosi kezelések eredményeinek ellenőrzésére. Mindenképpen szükséges röntgenfelvételt készíteni gyökérkezelés előtt a gyökerek, gyökércsatornák számának, alakjának, elhelyezkedésének megállapítására, valamint gyökérkezelést követően a gyökértömés ellenőrzésére.
A fogászati röntgen alacsony sugárdózissal jár, kockázata minimális. Ön a saját védelmében ólommellényt visel a felvétel készítése során. Orvosaink és asszisztenseink elhagyják a helyiséget a felvétel idejére, ők ugyanis naponta számos röntgenfelvételt készítenek, ami nagyobb sugárterhelést jelent, és hosszabb idő elteltével károsíthatná a szervezetüket, ha a helyiségben maradnának.
Kérjük, mindig számoljon be orvosunknak arról, ha Ön babát vár, vagy ennek akár a gyanúja is fennáll. Ebben az esetben, különös tekintettel az első három hónapra, nem használunk röntgent.
A kisméretű felvételen (gyökércsúcs körüli, periapikális röntgenen) csak egy, vagy néhány fog, illetve azok gyökerei és a környező részek látszódnak.
A nagy röntgenfelvételen (panoráma röntgen) "kiterítve" látható mindkét állcsont az összes foggal és egyéb képletekkel. Készítése során a röntgenfilm a sugárforrással együtt az Ön feje körül körbe mozog, tehát a röntgenfilmet nem kell szájba helyezni a felvétel során.
Kezelési terv készítése
A szájüreg vizsgálatát és az állapotfelmérést követően, a röntgenfelvételek ismeretében orvosunk elkészíti Önnek az ingyenes kezelési tervet. Önnel minden esetben egyeztetünk, megbeszéljük a kezelési alternatívákat. Fő célunk az Ön fogászati igényeinek maximális kielégítése mind funkcionális, mind pedig esztétikai szempontból. A kezelési tervben részletesen ismertetjük a javasolt beavatkozások lépéseit, ütemezését és ezek várható költségeit. Ennek megbeszélése és elfogadása után kezdjük el a kezelést.
Részletes szájüregi vizsgálat
Az első személyes konzultáció alkalmával fogorvosunk célzottan tesz fel olyan kérdéseket Önnek, melyek alapján fogászati problémáiról, szokásairól (étkezés, beszéd, mimika), habitusáról (munkahelyi stressz, éjszakai fogcsikorgatás), esetleges betegségeiről (szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi elváltozások, cukorbetegség, fertőző betegség, allergia) szerezhet információt. Ez segíti orvosunkat a pontos diagnózis felállításában, ami elengedhetetlen feltétele a megfelelő kezelésnek.
Fizikális vizsgálat során fogorvosunk tájékozódik fogai, ínye, a környező lágyrészek, a teljes szájüreg illetve az extraorális (szájon kívüli) területek állapotáról.
A fizikális vizsgálat eszközei:
- megtekintés – tükör segítségével
- tapintás
- kopogtatás
- vitalitásvizsgálat – annak megállapítására szolgál, hogy az adott fog él-e. Erre a célra gyorsan párolgó folyadékkal átitatott vattagombócot használunk. Ha a fog él, Ön hideg ingert érez, ha elhalt, akkor a fog érzéketlen, de ilyenkor még további vizsgálatokat végzünk a pontos diagnózis felállítása érdekében. Az ugyanis, hogy a fog nem reagál a hideg ingerre, nem feltétlenül jelenti annak elhalását. Ilyenkor röntgenvizsgálat segíthet a helyzet felderítésében.
Fogorvosunk foganként mond véleményt a tennivalókról, és felállít egy kezelési ütemtervet, melyben a beavatkozások, az időpontok és a fizetendő összegek ismeretében közösen megtervezhetik fogsora összes tennivalóját.
A fizikális vizsgálatnak része a szájüreg Ön által nem jól látható, rejtettebb zugainak az átvizsgálása is, így esetleges nyálkahártya betegségek vagy kezdődő kisebb daganatos elváltozások kerülhetnek korán diagnosztizálásra. A vizsgálathoz tartozik még a fej-nyak tájéki nyirokcsomók kitapintása, érzékeny területek, duzzanatok kikutatása. Rendelőnkben minden fogászati ellenőrzés egyben daganatos szűrővizsgálat is. Ez nagyon fontos, hiszen az idejében felfedezett betegség jó százalékban gyógyítható.
A vizsgálatok alapján fogorvosunk a legmegfelelőbb kezelési tervet tudja személyre szabottan összeállítani az Ön számára.
A fogászati szűrővizsgálatot félévenként javasoljuk.