Prevenció
FOGSZUVASODÁS ÉS MEGELŐZÉSE
A fogszuvasodás – a fogágy megbetegedése mellett – az emberiséget sújtó leggyakoribb krónikus megbetegedés. A fog lepedékkel fedett felszínén alakul ki. A kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ilyen a fogak felszínén megtapadó lepedék, az elfogyasztott táplálék, a szájhigiénés szokások, a szájüregben található mikroorganizmusok, örökletes, környezeti, földrajzi tényezők.
A dentális plakk (lepedék) a fogak felszínén erősen megtapadó felrakódás, amely nem egyenlő az ételmaradékkal. Az ételmaradék étkezések alkalmával rakódik a barázdákba, fogak közötti résekbe, szabad szemmel jól látható, és általában öblítéssel eltávolítható. Ezzel szemben a lepedék ételmaradékon kívül nyálból és mikroorganizmusok tömegéből áll, kizárólag erős mechanikai tisztítással – fogmosással – távolítható el. A lepedékben található baktériumok speciális anyagcseréjük folytán az elfogyasztott táplálékból (főleg szénhidrátokból) savat termelnek. A savak megtámadják a fogzománcot, amely nem tud védekezni a károsító hatásokkal szemben, mivel keringés nélküli szövete szervezetünknek. A savak kioldják a zománc ásványi anyagait, a kalciumot, foszfátot. Fogmosás során eltávolítjuk a baktériumok számára szükséges tápanyagokat, így azoknak csökken a savtermelő képességük, és az előbbiekkel ellentétes folyamatok indulnak meg, vagyis a nyálban található kálcium és foszfát visszaépül a fogzománcba. Ezt a folyamatot a fogkrémből a nyálba kerülő fluorid jelenléte nagymértékben támogatja.
A fogszuvasodás a kezdeti fázisában fluoridos ecseteléssel még visszafordítható. Ezt a stádiumot krétafehér színéről ismerhetjük fel. Ha ebben a stádiumban nem kezeljük az elváltozást, akkor az visszafordíthatatlanná válik. Először barnás-fekete elszíneződés jelentkezik, majd a folyamat üregképződéshez vezet. Ekkor már csak töméssel gyógyíthatjuk meg a fogszuvasodást.
Fogszuvasodás legkorábban a fogak nehezebben tisztítható felszínén alakul ki, mivel ezeken a felületeken nem tudjuk tökéletesen eltávolítani a baktériumokban gazdag lepedéket. Ilyen felszínek az őrlőfogak rágófelszínének barázdái, gödröcskéi, a fogak nyelv- és szájpadlás felőli felszíne, valamint közvetlenül az íny feletti fogfelszín. Ezek tisztítására fokozott figyelmet fordítsunk!
A tápcsatorna – emésztőrendszer – első szakasza a szájüreg, ezért minden táplálék, amelyet elfogyasztunk hatással van a fogakra, ínyre, nyálkahártyára. Az elfogyasztott tápanyagok mennyisége és minősége befolyással lehet a fogszuvasodás kialakulására.
A különféle tápanyagok hatásukat a fogazatra kétféle módon fejthetik ki. Egyrészt helyileg, másrészt pedig a felszívódást követően az érrendszeren keresztül.
Savas erők
A fogakat nagymértékben károsítja, ha savas környezetbe kerülnek, ugyanis pH 5,7 alatt a fogzománc sérülékenyebbé válik. A savak többsége a foglepedékben megtelepedő baktériumoktól származik, amelyek az ételekben és italokban található szénhidrátok lebontásával savakat állítanak elő. A szájüreg kémhatását (pH-t) lecsökkentő savak másik része közvetlenül a savakat tartalmazó táplálékban található.
Savakat tartalmazó ételek a gyümölcsök – különösen a citrusfélék -, a szénsavas italok, borok, a savanyúságok.
Fontos szem előtt tartani, hogy leginkább azok az ételek és italok okozhatnak fogszuvasodást, amelyek sokáig maradnak a szájban. (Ezért is olyan lényeges az étkezés utáni fogmosás.)
Kép: saverózió
Szénhidrátok
A fogszuvasodás szempontjából azok a szénhidrátok károsak, amelyek a szájban található baktériumok hatására könnyen lebonthatók – elsősorban az egyszerű, finomított cukrok.
Bizonyított, hogy a szénhidrátbevitel és a fogszuvasodás kialakulása között összefüggés van.
A fogszuvasodás kialakulásában fontos:
- A szénhidrátok mennyisége
- A szénhidrátok fajtája, állaga
- A szénhidrátfogyasztás gyakorisága – a cukrok csak főétkezés után való fogyasztása lényegében nem befolyásolja a szuvasodás kialakulását. A caries létrejöttében elsősorban az étkezések közötti (nassolás) szénhidrátfogyasztás a felelős.
Zsírok
A zsíroknak bevonó, védő hatásuk van, ezáltal védik a fogak felszínét, segítenek elkerülni a szuvasodás létrejöttét. Kutatások bebizonyították, hogy a csokoládéval bevont édességek szuvasodást okozó hatása kisebb, mint a bevonat nélkülieké. Ez a kakaó magas zsírtartalmának köszönhető. A zsír bevonja a szénhidrátrészecskék felületét, így azok káros hatása kevésbé tud érvényesülni.
"Fogbarát" ételek
Egyes élelmiszerek csökkentik a fogak ásványi anyag veszteségét, s így mérsékelik a fogszuvasodás kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak például a kemény sajtok, amelyek kalciumot, foszfort, fehérjéket tartalmaznak. Ezek az anyagok megfelelő kémhatás (pH) mellett beépülnek a zománcba, és fokozzák annak ellenállóképességét. Egy kis darab sajt fogyasztása az étkezés végén ellensúlyozhatja a szénhidráttartalmú ételekből származó savak károsító hatását. A tejben szintén megtalálhatóak a sajtoknál már említett "fogvédő" ásványi anyagok, illetve a tejfehérje. A tej ezeken kívül tartalmaz tejcukrot (laktózt) is. A tejcukor – más, finomított cukrokhoz képest – kevésbé idéz elő fogszuvasodást.
A fogakra nézve kedvezőek lehetnek azok a cukormentes rágógumik is, amelyek édesítőszerekkel készülnek. Mind az édes íz, mind pedig a rágás egyaránt fokozza a nyálelválasztást. A nyálnak nagyon fontos mosó, öblítő szerepe van a táplálékmaradékok eltávolításában.
A fogszuvasodás feltételei:
- szuvasodásra hajlamos fog,
- szénhidrát,
- szénhidrátok lebontásával savakat előállító baktérium egyidejű jelenléte.
Mindemellett ne felejtsük el, hogy a fogzománcban lévő ásványi anyagok kioldása hosszabb idő alatt történik.
Ha alapos, rendszeres fogmosással eltávolítjuk a szájban lévő ételmaradékokat, a lepedéket (ezáltal a baktériumok egy részét is), ezzel gátoljuk a fogszuvasodás kialakulását.